Castiel bólintott és bele kezdett volna ha apu nem jött volna le.
-Szia Zsófi!-ölelt meg. Elég ciki volt,de annyira nem foglalkoztam vele csak aput fürkésztem.
-És ő ki?-kérdezte kedvesen. Nagyot nyeltem és már kezdtem volna mondani de valaki megelőzött.
-Jó estét kívánok!-kezdte-Elnézést a zavarásért. Én Castiel vagyok Zsófi barátja-mondta illedelmesen. De a szemén látszott hogy túl akart lenni ezen. Mivel lehetett látni apun emészti a hallottakat.
-Nos akkor mi fent leszünk a szobámba-jelentettem ki és gyorsan magam után húztam Castielt.
-Bocsi ami lent történt csak...apu nem szokta meg hogy vannak barátaim. Mármint fiú. Úgy értem amúgy vannak csak-dadogtam össze vissza. A szenvedésemen Cast csak röhögött. Ha-ha jót nevettem!
-Akkor elmondod?-fordítottam komolyra a szót.
-Mit mondjak el?-kérdezte. A hangjából lehetett tudni hogy húzza. Valamit nem akart elmondani.
-Mindent!
-Rendben! Az egész ott kezdődött hogy meghaltak a szüleim. Volt egy bátyám aki a maffiának dolgozott. Mivel senki rokonom nem élt vagy nem akart magához venni,így a bátyámhoz kerültem. Mindez történt hat éves koromba. Mivel a bátyám "takarító" volt. Én így nőttem fel. Addig minden rendben volt ameddig a bátyám élt,utána fenekestül minden felfordult. Kérték hogy lépjek a helyébe de nem akartam,mert már megvolt a saját életem. Azt mondták,ha nem teszem meg mindent elvesznek tőlem. Nekem csak egy kutyám meg azt hiszem te vagy-nézett rám olyan kedvesen aztán folytatta-mivel téged folyton figyelnek emiatt most akarták megejteni hogy megöljenek-hirtelen megszólalt a telefonom. Armin az.
-Bocsi!-és gyorsan felvettem.
-Igen?
-Szia
-Mit szeretnél?
-Légyszi add Castielt-kérte. Na ez fura! De honnan tudja hogy itt van?
-Adom! Veled szeretne beszélni-nyújtottam neki a telefonom. Elég hihetetlenül nézett rám.
-Mondjad!-legalább fél percig hallgatott. Utána lerakta. Elég ideges volt.
-Mit akart?
-Semmi különös! De nekem mennem kell! Majd le kisértem. Nagyon ingerült volt. Miután elköszöntünk rögtön jött apu.
-Na mi volt?-kiváncsiskodott.
-Semmi különös
-Aha akkor miért ment el?-na itt a baj ezt ugyanis nem tudom.
-Nem mondta!-tártam szét a karom. Apu hümmögött egy kicsit.
-Na mentem fürödni! Jó'éccakát-köszöntem el.
Gyorsan lefürödtem és mentem aludni. Vajon miért ment el Castiel,és miért akart vele Armin beszélni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése