Reggel ahogy felkeltem egy nem kívánatos személlyel találkoztam rögtön. Dakota ült előttem kb. két centire.
-ÁÁÁÁ!!!-sikítottam fel. Csak elmosolyodott és nyomott egy puszit a homlokomra.
-Nyugi-nyugtatott. Valami hibádzott,nem úgy volt hogy bezártam az ajtómat?
-Hogy jöttél be?-szegeztem neki a kérdést. Erre csak megint mosolygott.
-Valamikor az éjszaka közebén ki mentél inni és nem zártad be az ajtót-magyarázta. Ez pedig ki is használta. Olyan mérges lettem mint még soha. Egyszerűen felpofoztam. Mégis mit képzel ez magáról? Úgy kivertem a balhét mint még sohasem! Üvöltöztem,dobálóztam be telt a pohár. Kizavartam a szobámból kulcsra zártam,és gyorsan felöltöztem. Bevágtam pár cuccomat egy sporttáskába és felhívtam Castielt.
-Igen?-vette fel a telefont.
-Szia,csak azt szeretném kérdezni hogy aludhatok nálad?-mondtam halkan. Semmi kedvem sincs még egy ilyen "szép" reggelt magamnak mit a mai.
-Mi történt?-idegeskedett azonnal. Nem akartam elmondani.
-Semmi csak........el akarok innen menni!-zártam rövidre az egészet.
-Jó,át menjek hozzád?
-Nem tudom......nem lehetne azt hogy itt leszel pár napig?
-Rendben tíz perc!-és letette a kagylót. Egy kő esett le szívemről. Legalább Dakota békén fog hagyni.
Hirtelen megkordult a gyomrom. Még nem is reggeliztem. Halkan ki nyitottam az ajtómat is lementem. Csak valamire nem számítottam. Dakotára! Hirtelen a hátamra ugrott én így elveszítettem az egyensúlyomat és hátra estem és pont az ölébe landoltam. Remek! Csak azzal voltam elfoglalva hogy mennyire fáj a hátsóm(mivel seggre estem aúú) nem figyeltem arra hogy megcsókolt. Nekem pedig fel ment a pumpa egyszerűen úgy tökön vágtam hogy jó volt nézni. Győztesként felkeltem a földről és mentem ajtót nyitni mivel idő közben csengettek.
-De jó! Végre itt vagy!-és megöleltem. Látszott rajta hogy nagyon mérges de megpróbálja féken tartani magát.
-Mit művelt?-kérdezte ingerülten. Erre nem válaszoltam csak be mentem a nappaliba. Cast becsukta az ajtót és jött utánam. Én átléptem a fetrengő Dakotát és elkezdtem szendvicset csinálni magamnak.
-Itt meg mi történt?-kérdezte.
-Dakota megcsókolt én meg tökön vágtam-mondtam monoton hangon. Miközben vajaztam a zsömlét azért a szemem sarkából meglestem mit reagál rá. Csak mosolygott. Erre én is elmosolyodtam.
-Na gyere csak ide!-hangzott ez a mondat és elvesztettem az egyensúlyom. Megint lent landoltam Dakota ölében.
-Nos megmutatjuk mit csináltunk amíg nem volt itt a vöröske?-kérdezte. Fel akartam kelni de nem engedett,erős volt. Leszorított és újra és újra megcsókolt. Nem tudtam magam ki szabadítani. Ott szerencsétlenkedtem,de egyszer csak Dakota túl lépett egy bizonyos határt. Elengedte az egyik kezemet és elkezdte levenni a pólómat! Nem tudtam mit tenni,leszorított és nem hagyott mozogni. Nem láttam Castiel képét de azt hallottam amiket mond. Egyszer csak nem szorított senki csak ott voltam egy szál melltartóba a földön és zokogtam. Láttam ahogy Castiel fojtogatja Dakotát. Mi után úgy érezte ezzel meg volt be húzott egy nagyot. Sajna Dakota tetézte ezt még valamivel.
-Holnap úgy is elmész így lesz alkalmunk egy kicsit játszani......-és elvigyorodott. Ezt nem kellet volna!
Castiel nem bírt magával és előrántott egy................
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése