Reggel 07:00. Gyorsan felkeltem,öltözködtem,reggeliztem és indultunk Kentinnel a suliba.
-Akkor még áll az amit tegnap mondtam?-utalt arra az ötletre. A bosszú állás sajna messze áll tőlem.
-Persze! De akkor el kell hitetni hogy "járunk"-rajzoltam a levegőbe idéző jelet. Közben Kentin nagyokat bólogatott,mert vezetett. Nem nagyon figyelt rám de annyira nem érdekelt. Csak mondtam és mondtam a magamét. Hogyan kell viselkednünk meg stb. Beálltunk a suli parkolójába,és ki szálltunk. Mondjuk mindenki minket nézett de nem érdekelt. Kentin bezárta a kocsit és utána megfogta a kezem. Először elakartam rántani,de rájöttem csak a látszatért kell fognunk egymás kezét. Szépen bele is pirultam. Mikor elhaladtunk Castiel mellet,csak Kentinre mosolyogtam és adtam neki egy puszit. Csak azért is az orra alá dörgölöm. Sajna a másik osztályba került,így szétváltunk. Be mentem az osztályba és elkapott Armin. Furán méregetett.
-Na jó! Ti ezzel az új gyerekkel együtt vagytok?-gondolt Kentinre. Hát,most mondjam meg az igazat? Meg mondom!
-Nem,csak Castielt idegesítem mert......-itt nem tudtam befejezni. És rögtön rám akart törni a sírás,de vissza fojtottam. De sikertelenül mégis megszökött egy könny csepp. Lefojt az államig és egy kis foltot hagyott a pólómon.
-Mit csinált?-és felült a padomra. Most mondjam el hogy láttam egy igen szép lánnyal a parkban csókolózni?
-Csak megcsalt-próbáltam visszafojtani az érzelmeimet,de nem ment. Láttam Armin arcán hogy nagyon sajnálja.
-Sajnálom! És mi ez a dolog az új sráccal?
-Ezzel állok bosszút Castielen! Ha neki van csaja akkor nekem Kentinem!-enyhén gyerekes voltam de nem érdekelt. Armin egy mosolyt próbált rejtegetni kisebb sikerrel.
-Aha,és honnan ismered?-faggatózott.
-Unoka tesóm. Mivel apu meghalt a nagybáttyám a fiát küldte hogy vigyázzon rám-meséltem el. Kicsit fárasztó ezt mind elmondani,újra és újra.
-Ahha értem-becsöngettek. Armin vissza ment a helyére,Castiel pedig bejött. Nem is nézett rám! De nem baj,nem érdekel. Talán kicsit elhamarkodott döntés volt hogy Kentinnel eljátszuk azt hogy egy pár vagyunk.
-Pszt-nem foglalkoztam vele. Gondolkodtam,talán Cast igazat mondott? Vagy csak hülyített? Kentinnek egyáltalán igaza volt Castielel kapcsolatban? Megint pisszegtek de most mondták a nevemet is.
-Mi van? Akarsz valamit?-fordultam tettet unalommal az arcomon. Valami papír félét a kezembe nyomott és rögtön vissza is fordult. Egy levél volt. Ez állt benne:
Figyelj,tényleg nagyon sajnálom azt amit tettem! Be voltam csípve,amúgy nem is lyan szép az a lány!
Sajnálom! Nagyon! Tényleg,bocsánat!
Ti most együtt vagy Kentinnel? Ez kicsit sem gondolod természet ellenesnek? Végül is ő az unoka testvéred! Ez nem normális dolog! Kérlek írj vissza!
Ez nem igaz! Nem mindegy hogy mit csinálok? Meg is írtam neki amit gondolok!
1. Nagyon,de nagyon nem érdekel hogy mit csinálsz! Le van érdekelve hogy be voltál e rúgva vagy nem! Megbántottál! Össze törted a szívem! Tényleg hittem neked amikor azt mondtad hogy szerelmes vagy belém! Úgy látszik csak egy futó kaland voltam neked! Szóval hagyjál békén!
2. Nem érdekel hogy mit tartasz természet ellenesnek! Kentin legalább sohasem csalna meg!
U.I. Fordulj fel!
Szépen össze hajtogattam majd oda adtam Castielnek. Többet nem is akart velem beszélni! Végre elértem amit akartam,vagy nem akartam? Végül is tetszett ez nekem,mondta hogy bocsánat én meg azt hajtogadtam hogy megbántottál. Végre kicsengettek! Kimentem a teremből és Amber-be botlottam. Remek,csakis ez hiányzott!
-Mit akarsz?-kezdtem én. Jobb túl esni ezen!
-Rendben,normál esetben sosem mondanék ilyet,főleg nem egy ilyen szürke patkánynak mint neked,de csak hogy tudd Natanihel nagyon szomorú! Nem sokára lesz egy bál és veled szeretne elmenni,de nem tud veled beszélni. Szóval,azt kérném hogy menny el vele a bálba!-ez inkább utasítás volt mint megkérés,ezt befejte és sarkon fordult és elviharzott. Szuper,nem is tudtam hogy van bál! Oda mentem az üzenő falhoz és nagyot bámultam. Ehy nagy plakát amin egy nagyon szép páros táncol,alatta írás.
Gyertek el a félévi bálra! Csak ezt írták oda,persze a megjelenést is kikötötték. Lányoknak:estélyi
fiúknak:öltöny. Miközben ezt olvasgattam Kentin lépett hozzám.
-Szia,milyen volt az első órád?-kérdeztem.
-Hát mindenki nagyon kedves volt meg stb. Tudod......mivel "járunk" arra gondoltam eljöhetnél velem a bálba-mondta ki. Na csak ez hiányzott!
-Hát....nem is tudom. Csak amit mert Amber rögtön csengetés után odajött hozzám és rámparancsolt hogy mennyek el Natanihelel a bálba. És még te is hívsz!
-Óóó...hát akkor menny el nyugodtan vele,nem baj-láttam hogy csalódott. Most mit tegyek? Ha elmegyek vele akkor Natanihelnek törik össze a szíve,ha nem vele megyek akkor.........Kentinnel valami történik(?).
-Hát nem is tudom nem is akartam elmenni erre a marhaságra mert............(gyrünk Zsófi találj ki valamit!) nem tusok táncolni!-végül is elég gyenge kifogás! Nem baj megtettem amit tudtam. De kicsit fura hogy Kentin ennyire letört.
-Na jó elmegyek veled erre a nyamvadt bálra-bólintottam. Végülis csak két hét múlva lesz. Egyszer csak Castielt láttam magányosan ülni a földön,szomorú volt. Nagyon szomorú. Nehezen álltam meg hogy ne mennyek oda. Sajnáltam mert lehet hogy éléggé megbántottam. Mindegy,legalább átérzi a fájdalmamat.
Gyorsan haza mentem,kaját csináltam,leckét írtam,és mentem is fürödni végül az ágyba. És rögtön elaludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése