21.rész Vacsora

Talán gyalogoltunk öt percet mire odaértünk Castielhez. Szép nagy háza volt. Kerttel és egy pici medencével.
-Szép házatok van-szaladt ki a számon. Amikor kimondtam utána rögtön megbántam.
-Köszönöm,de itt csak én lakom-mondta keserű hangon. Tudtam miért mondja ezt. A szülei meghaltak így itt lakott egyedül. Amikor beléptünk a házba leesett az állam. Arra gondoltam hogy minden szét lesz dobálva,szóval olyan Castieles! De kellemesen csalódtam,semmi szétdobált cucc,semmi fekete fal,poszterek.
Minden letisztult,a falak homok színűek voltak. Nagyon ízlésesen be volt rendezve a ház. Aztán jött Cast szobája. Na az olyan volt ahogy elképzeltem! Minden szanaszét. Csinált nekem helyet az ágyon és elkezdett pakolászni.
-És most mi lesz?-kérdeztem furán. Itt vagyok nála és nagyon álmos vagyok de holnap suli és haza kéne mennem.
-Hát aludj itt!-válaszolt a kérdésemre. Bár háttal állt nekem tudtam hogy mosolyog a kérdésemen.
-Jó,akkor mentem fürödni!-mondtam. Majdnem elaludtam állva!
-Oké,tessék!-nyomott a kezembe törülközőt és egy hálóing szerűséget.Megkerestem a fürdőt és bezárkóztam. Kb. negyed órát töltöttem ott. Mikor kiléptem a fürdő ajtaján isteni illatokat éreztem. Gyorsan beszaladtam Castiel szobájába és átvedlettem. Találtam kikészített ruhát és átvettem. Kicsit nagy volt  rám Cast pólója. Miután végeztem az öltözködéssel ki mentem megnézni mit csinál . A konyhában találtam meg,főzött. Oda mentem hozzá és mellé álltam.
-Mi lesz a kaja?-kérdeztem mosolyogva.
-Spagetti-válaszolt Cast. Gondoltam segítek neki,oda mentem a csaphoz és kezet mostam.
-Mit segítsek?-kérdeztem miközben megtöröltem a kezem.
-Kavard meg a tésztát!-utasított. Miközben kavargattam a tésztát elkezdtem énekelni halkan. Épp a Avril Lavigne: Girlfriend-et énekeltem amikor Cast hátulról megölelt és bele puszilt a nyakamba.
-Nahát nem is tudtam hogy szeretsz énekelni!-suttogta halkan. Erre észbe kaptam és rögtön elhallgattam.
Nem szoktam mások előtt énekelni. Csak is apukámnak énekeltem.
-Na mi van?-kérdezte halkan. Csak megráztam a fejem. Aztán arra lettem figyelmes hogy Cast oda ugrik a paradicsom szószhoz és gyorsan leveszi a tűzről. Halkan elkezdtem nevetni ezen. De egyből lehervadt a mosolyom. Elő törtek az emlékek. Ahogy régen anyuval főztünk a konyhába,miylen véleltlen akkor is spagettit csináltunk. Anyu is oda égette a paradicsom szószot. Mind ketten elkezdünk nevetni ezen. Akaratlanul de legördült egy könnycsepp az arcomon.
-Nagyon hiányoztok nekem!-mondtam ki.  Castiel rám nézett de nem mondott semmit. A csöndet a telefonom pittyegése szakította meg.
-Hol a francba vagy?-kiabált rám a valaki. Nagyon meglepődtem. Azt se tudom ki az!
-Na jó,velem ne kiabáljon senki sem! És te ki a franc vagy?-kérdeztem ugyanolyan hangnemben.
-Dakota vagyok!-mondta ledöbbenve.
-Jó'van na,nem ismertem fel a hangodat!
-HOL VAGY?-kiabált rám megint. Ebből elegem van,velem ne kiabáljon!
-Castielnél-válaszoltam nyugodtan.
-Azonnal gyere haza!-parancsolt rám. Ez nagyon nem megy így!
-Te nem vagy az apám! Szóval maradok! Szia!-válaszoltam és letettem a telefont.
-Elegem van!-morogtam. Észre se vettem miközben én itt veszekedtem Castile megterített és tálalt.
-Hmm de jó illata van!-néztem rá.
-Akkor asszonyom a vacsora tálalva!-kezdte az udvariaskodást.
-Köszönöm uram!-mondtam. Castiel udvariasan kihúzta a székemet én pedig leültem.
-Tálalom az első fogást! Spagetti,össze ragadt tésztával és oda égetett paradicsom szósszal-mondta. Mire én egy jó ízűt nevettem ezen. Szedtem magamnak a spagettiből,és elkezdtünk enni.
Miután végeztünk beszélgettünk egy kicsit.
-Kérdezhetek valamit?-mondtam halkan.
-Általában megtíltom hogy kérdezze de most kivételt teszek!-hülyült. Egy halvány mosoly futott végig az arcomon de el is tűnt.
-Csak azt szeretném....hogy..izéé...szóval.....honnan ismered Lysandert?-kérdeztem félve. A mosoly eltűnt az arcáról,helyette elkomorodott és hidegen nézett rám. Mivel nem akartam tönkre tenni az estét rögtön megbántam amit mondtam
-Ööö..inkább felejtsük el,jó?-nem mondott semmit csak bólintott egyet.
-Na jó,akkor megyek mosogatni!-jelentettem ki. Már tápászkodtam fel az asztaltól amikor valaki csengetett.
-Megyek!-jelentette ki a Castiel. Én be vonultam a konyhába és elkezdtem mosogatni. Hangos vinnyogásra lettem figyelmes. Oda mentem az ajtóhoz és............